Miina Takayuki egy éretlen, buta és figyelmetlen lány. Mindössze csak 15 éves. Bátyjával, Kennel csak most költöztek be a városba, mert ő itt kapott állást. Miina nem éppen a korán kelés híve, szeret sokáig lustálkodni, rémesen rendetlen ágyában. Szobája kész káosz, mindenhol kajamaradék hever, meg sok ruha. A fürdőszobáról nem is beszélve. Nem is akard tudni, ha még szándékozol enni. Miina eltér a rendes és normális lányoktól. Egyedül bátyja van neki, ő gondoskodik róla. Ám nem tudja mindig felébreszteni. Főleg akkor nem mikor hajnalban kezdődik a munkaideje. Lassan reggel 8 óra és Miina még mindig szunyókálgat. Megcsörren az ébresztő óra, de levágja. Azonban mégis csak hatással van rá....
- Hááh! - ásít egy nagyot, majd megvakarja hasát - Hány óra van? Biztos nagyon korán, mert alig látok a csipáimtól. Hm? - nézi az óráját - Miii?! Áááh! Elkések! - pattan ki ágyából
Kapkodva öltözött fel, az eredmény egyszerűen rettenetes! Csíkos zokni, felemás cipő, össze-vissza gombolt felső, félig lecsúszott szoknya, egyenlőtlenül becopfozott haj. A fogát pedig meg se mosta! Jézus ez a csaj, hát... Inkább hagyjuk! Elég, ha annyit mondok... Furcsa! Kirontva a házból, gördeszkára pattanva száguldott a suliba, ami nem éppen a közelben volt. Nem is figyelt az utcai jelzésekre. Átgurult az autó előtt, majdnem fellökött egy öregasszonyt, elcsórt egy almát a gyümölcsös standról és... Már első nap elkésett az iskolából! Ez pedig egy rossz pont lesz a számára a tanároknál és az Igazgatónál az már biztos. Már a suli előtt van,mikor egy kis kavicsba megakad a görkorcsolyával
kereke,és ő eltaknyolt....
- Áúcs! Ez fájt! Te pici kis... Áh! - mérgelődik Miina
Felkapta a kavicsot és elkezdett kiabálni,majd mérgelődni vele. Eléggé fura volt. Majd egyszer csak egy fekete limuzinra lett figyelmes,ami pont a suli előtt állt meg. Egy hossz,fehér hajú lány szállt ki belőle. Tekintete eléggé "hátborzongató" volt,mivel úgy tudott ez emberre nézni,mint akit egy pillantással el tudna tüntetni. Miina odament hozzá és megállította....
- Szép járgány. A tiéd? Te ilyen gazdag vagy, hogy... Öh?! - megijed - He, he, he...
A lány olyan szúrós tekintettel nézett rá,hogy majdnem maga alá csinált. Jobbnak látta,ha békén hagyja. Inkább a saját dolgával törődött. Úgy csúszott be órára. A tanár nem igen örült ennek. Miina csak a fejét vakarta,és vigyorgott...
- Hm! Csakhogy végre ideértél, kisasszony! - mondja kissé mérgesen Mrs.Hiyori
- Bocsánat tanárnő, csak... Tönkre ment a vekkerem. He, he, he... - remegve válaszol Miina
- Hm. Mindegy. Had mutassam be két új osztálytársatokat. Momo Natsukit és Miina Takayukit. Mondjatok pár szót magatokról.
- Nevem, Momo Natsuki. Ausztráliából jöttem. Szeretnék itt is jó eredményekkel végezni, ahogy eddig is. Idióták kíméljenek.
- Idióták? - lepi meg Miinat
- Te jössz, elkésős kisasszony!
- A nevemet már mindenki hallotta és mint látjátok, nem vagyok pontos. Imádok gördeszkázni és enni. Hobbim az evés és a lustizás. Szer...
- Elég, elég! Pár szó is megtette volna. Leülhettek. - szól közbe a tanárnő - Ahova most leültök, oda kell majd mindig ülnötök. Az lesz a helyetek egész évben.
Miina Momo mögé ült be. Az óra kezdetét vette. Matematika volt az első óra. Miinanak nem volt semmiféle cucca, így az előtte ülőtől kért kölcsön mindent. Elsőnek nem mert kérni semmit és csak tekingetett jobbra-balra, majd....
- Momo, van még egy ceruzád kölcsön? - kérdi Miina
- Ühm! - mérgesen néz
- Légyszi Momo, óra végén visszakapod.
- Hmm!
- Momooo, légyszi.
- Jól van, tessék! - csap le az asztalára egy tollal - De ne zaklass többet!
- Jól van, jól van. Ez volt az első és utolsó.
Egy frászt! Szinte minden aprósággal megzavarta szegényt,aki kezdett totál kiakadni. Alig bírta,ki hogy be ne szóljon neki. Elviselhetetlen
volt a kéregetése. Csoda,hogy a tanár nem küldte már ki...
- Momo, kérhetek egy vonalzót? Momo, kérhetek egy radírt? Momo, van egy másik ceruzád? Ez valamiért eltörött. Momo, Momo, Momo, Momo... Momo...
- Nincs semmim! Kérj mástól!
- Jól van na! Nem kell kiabálnod! - fogja fejét - Öh?! - kiguvadt szemekkel néz
- Hm! Talán valami baj van Takayuki kisasszony? - kérdi gyanúsan a tanárnő
- Dehogy, ta...tanárnő. He, he, he...
- Mars az Igazgatóhoz! A folyosó végén balra, megtalálod!
- De jó! Első nap és máris Igazgató lett a vége! - mérgelődik magában - Mi jöhet még?
Ahogy az Igazgatóhoz tartott beleütközött egy igen helyes srácba,aki épp könyveket vitt a könyvtárba. Elsőnek észre se vette,hogy mégis kibe ment bele,de mikor ránézett,egyből elpirult tőle. Egy aranyos,vörös hajú srác volt előtte. Meg se bírt szólalni,csak dadogott össze-vissza. Nagyon zavarban érezte magát....
- Bocsi, hogy fellöktelek. Csak sietnem kell, hogy következő órára ezeket a könyveket elpakoljam. Különben nem esett semmi bajod? - kérdi tőle a srác
- Hah? H-hogy n-nekem? D-dehogy! J-jól... vagyok.. - elpirult
- Had mutatkozzak be. A nevem Niwa Tsubaki. Téged hogy hívnak? Még sohasem láttalak itt, talán új vagy?
- Milyen aranyos srác. A szemei... - gondolja - Csodaszépek.
- Hah? Mit mondtál?
- Ú-úgy értem. Igen. Új vagyok itt. A nevem Miina, Miina Takayuki. - vigyorodik el - Nemrég köl-költöztünk ide. He, he, he...
- Értem. És máris az Igazgatóhoz küldtek? Hűha, az kemény. És melyik osztályba jársz, ki a tanárod?
- Mrs.Hiyori. Eléggé egy banya... vagyis... Én nem úgy értettem!
- Ha, ha... - elneveti magát - Akkor osztálytársak leszünk. De én most rohanok is, ha nem baj. Később találkozunk, Miina. Különben, aranyos vagy mikor dadogsz. Na, szia!
- Haah? A-aranyos? - elvörösödik - Ko-komolyan nekem mondta ezt? Mindjárt elájulok. - gondolja magában
Azonban az ájuldozásra később kerülhet sor,mivel várja az Igazgató. Fél óra prédikáció után mehetett a következő órára. Nem éppen egy kellemes óra volt az,de nem is borzasztó. Kémia órán egy mini vulkánt kellett csinálniuk. Mivel nem volt párja,így kiválasztottak neki egyet. Az nem más,mint Momo volt. Nagyot is néztek egymásra, mikor meglátták,hogy együtt kell dolgozniuk. Momo elsőnek nem akart vele együttműködni,de a tanár miatt muszáj volt....
- Hm! Te csak ülj itt és ne csinálj semmit. Majd én megcsinálom egyedül, így legalább te is kaphatsz egy ötöst. - mondja fennhéjázóan Momo
- De hiszen ez csapatmunka, így nekem is kell dolgoznom!
- Kösz, de nem akarok rossz jegyet kapni. Ülj és csitt! Egy szót se, vagy mozdulatot!
- Hmmm! - mérgesen néz
- Elfogyott a festék. Te maradj mozdulatlan,és hozzá ne merj nyúlni!
- Világos, mint a makk! - tiszteleg akár egy katona - Hmm... Hi, hi, hi... Kicsit felturbózzuk, hogy nagyon lövelljen. Akkor tuti jó jegy lesz belőle! - gondolja
Mikor Momo nem figyelt valami szert öntött a vulkánba. Gondolta talán jobb lesz tőle,de sajna nem úgy jött ki a dolog,ahogy akarta volna. Mikor Momo visszaért a festékkel,pont az utolsó hozzávalót öntötte bele,amikor az hatalmas árban csapódott ki. Minden vörös lett tőle,még Miina is....
- Hupsz. He, he, he....
- Mondtam, hogy ne nyúlj hozzá! Te... Hmm!
Máris megint az Igazgatónál kötött ki. Unott fejjel ült ott és azon töprengett,hogy érdemes volt-e ma felkelnie. Válasz,nem! Később tesi órán kint a pályán futottak. Miina kis csínyt akart elkövetni,így az összes lány tornacipőjét összekötötte egymással. Mikor a csajok felálltak a padról,mind orra bukott. Alig bírtak felállni. Persze lebukott,és ment is az Igazgatóhoz. Ismét unott fejjel nézett maga elé. Kidobóztak,amiben mindenki béna volt és nem bírta eltalálni a másikat. Gondolta kicsit felturbózza a dolgokat,így a röplabda kilövő gépbe kidobóshoz való labdákat tömött,és azzal lőtte ki az össze lányt,akik nagy puklikkal fetrengtek a földön. Persze megint Igazgató lett a vége. A nap további részében még 2-szer ment hozzá. Köpő csövezett órán,és totál hülyeséget írt fel a táblára.....
- Kezd ez már kicsit unalmas lenni. - sóhajt Miina
- Már megint itt találkozunk? Vicces. - mosolyog rá Niwa
- Haah? He, he, he...Szi-szia.
- Miket csináltál, hogy folyton ide jutsz?
- Hosszú lenne mind elmesélnem.
- Értem. Fura egy lány vagy te, de pont ez tetszik benned.
- Hah? - nagyon elpirul
- Hazakísérjelek? Már úgyis késő van.
Miina nagyon el volt pirulva tőle,de benne volt egy kis sétában. Ám alig,hogy kiléptek a suliból megjelentek Niwa barátai,így el lett halasztva a séta. Bocsánatot is kért,majd szétváltak. Miina egyedül gurult haza gördeszkáján. Sietett is,nehogy Ken aggódjon miatta,hogy hol késik. Ám út közben nem érezte jól magát. Ájuldozni kezdett,kissé ki volt merülve....
- Hah? Mi van velem? Nem érzem jól ma...gam... - gondolja, majd lassan elsötétül előtte minden - Aaah. - elájul
Az autóút mellett gurult már,mikor elájult. Letérve a járdáról pont egy kocsi elé zuhant. Egy srác a túloldalon látta,hogy mi történik,így gyorsan rohant oda hozzá. Még éppen időben sikerült elugrania vele. Látta rajta,hogy nincs éppen magánál,így ölbe véve lefektette egy padra,a közeli parkban. Mikor magához tért,a srác ott ült mellette....
- Hah? Mi-mi történt? Hol vagyok? - kérdi kómásan Miina
- Hát felébredtél? Már azt hittem soha nem térsz magadhoz.
- Áh! Ki-ki vagy te? Mégis mi... Ah. - majdnem elájult
- Hé, hé! Ne erőltesd túl magad.
- Forog velem az egész világ és annyira, de annyira...
- Tessék ezt edd meg! Meg lásd erőt fog ad...ni. - akad el szava - Öh? - csodálkozva néz
Mikor adott neki egy csokit azt azon nyomban befalta. Mindössze csak éhes volt,hisz egész nap nem evett a sok csínytevés miatt. Legyengült a szervezete,ezért is ájult el. A srác furcsán nézett rá...
- Jobban vagy? Te aztán tudsz enni, nem mondom.
- Ma egész nap nem ettem egy falatot sem. A suli lefárasztott.
- Értem. Különben a nevem Keito.
- Az enyém Miina, örülök hogy megismertelek, de most... Rohannom kell! Jóéjt. Szia!
- De... Itt hagytad a gördeszkádat. - halkan mondta
Miina futott,ahogy a lábai bírták. Nagy késésben volt,Ken már aggódóan várt rá. Nem éppen boldogan. Mikor az ajtón berontott,Ken egyből
leordította a fejét. Nem csak a késős miatt,hanem a ma történtek miatt is...
- Mégis hol voltál és mi ez a sok Igazgatóhoz menés? - kérdi mérgesen Ken
- Semmi, semmi! Csak eltúlozták.
- Miina, ha itt is problémát csinálsz, akkor....
- Tudom, tudom...Bocsánat. Holnap igyekezni fogok, megígérem.
- Remélem is. Na, gyere késsz a vacsi. Jó étvágyat hozzá.
Lassan megvacsoráztak,majd mentek is pihenni,mivel holnap hosszú nap áll majd előttük. Ken már aludt,míg Miina éppen zuhanyozott. Egyszer csak csengettek. Miina nyitott ajtót, köntösben....
- Igen? Ki.... az.... - kérdi Miina meglepetten maga elé nézve
- Szia. Klassz köntös.
- Ühm! - elvörösödik - Mért jöttél? Talán valami baj van?
- Nincs csak....
- Miina ki az? Mondtam, hogy ne nyiss ajtót idegeneknek! - kérdi Ken
- Hah? Jó estét én csak...
- Gyere be Miina, még a végén megfázol.
- Elnézést a zavarásért. Csak ezt akartam visszaadni. Tessék.
- Köszi, nem is tudtam volna elképzelni, hogy mit csináltam volna nélküle.
- Köszönjük, hogy visszahoztad. Most ha nem bánod aludnánk.
- De...
Azzal becsapta előtte az ajtót. Keito látta,hogy nem szabad zavarnia őket,így tovább állt. Miina alvás közben csak Niwara tudott gondolni,hogy milyen aranyos és helyes srác. Jobban meg akarta ismerni,de kicsit félt attól,hogy mi van ha elutasítja. Keito ezalatt a közelben volt,és ő is mély álomba szenderült.....
- Jó éjt, Miina.
Vajon hogy alakul Miina élete a suliban? Összebarátkozik valaha Momoval, a morcos lánnyal és összejöhet Niwaval? Ki ez a rejtélyes srác, Keito? Kiderül a következő részből!